Mini Műhely Riport - Míves Tejmanufaktúra

MÉG A JÓ TERMÉK SEM ADJA EL MAGÁT (beszélgetés Burján Emesével, a Míves Tejmanufaktúra tulajdonosával)

• Már ismerősen cseng sokunk fülébe a Míves Tejmanufaktúra neve, hiszen évek óta találkozhatunk a joghurtjaiddal és sajtjaiddal, de nem volt ez mindig így. Elég éles váltás áll mögötted, ha jól tudom.

Igen, 2014-ben indult útjára a termelésünk, előtte közgazdászként, egy nagyobb helyi vállalkozás értékesítési vezetői székében, egészen más feladatok megoldása várt rám nap, mint nap. A kihívás, ami ezzel járt, mindig vonzott, de mégis eljött az a pillanat, amikor szükségét éreztem a váltásnak.

• De mégis miért pont ezt az irányt választottad?

Aki dolgozott a versenyszféra mókuskerekében az pontosan tudja, hogy az mennyire távol tud vezetni egy békés, idilli családanya szereptől. Azt szerettem volna, ha valami olyasmivel tudnék foglalkozni, ami mellett a 3 gyermekemnek is olyan édesanyja tudok lenni, aki tényleg jelen van az életükben. Már csak az volt a hatalmas kérdőjel, hogy pontosan mi az, ami itthon is megvalósítható, kellő kihívást jelent, a család is bevonható és értek is hozzá. 
Egy éjjel aztán villámcsapásként ütött be a felismerés. Az egészséges életmód lelkes híveként már 20 éve készítettem a családunk számára joghurtot. A közgazdász énemmel nem bírva azonnal felcsaptam a számítógépemet és „papírra vetettem” az első üzleti tervemet, ami – visszanézve – annyira megállta a helyét, hogy a mai napig ez adja az alapját manufaktúra működésének.

• Elegendőnek bizonyult az a tudás egy ilyen vállalkozás elindításához, aminek a birtokában voltál?

A kezdeti lépésekhez talán igen. Nagyon fontos a tapasztalat, és persze szükség van egy természetes érzékre is, hogy piacra vihető tejterméked legyen. Viszont ahogy egy kicsit jobban beleásod magad a kézműves tejipar mélyébe, rájössz, hogy mennyi mindent nem tudsz még. Itthon pedig sajnos nagyrészt kikopott a kézműves tejfeldolgozás kultúrája. Éppen ezért tavaly Olaszországba utaztam ellesni a tradicionális sajtkészítés titkát, idén pedig ugyanezért Ausztriába fogok látogatni.

• Külső szemlélőként egészen látványos az, amilyen ütemben a manufaktúrátok fejlődik. Mennyire tudtok lépést tartani a saját növekedésetekkel?

Nem titok az, hogy az egész családom be van vonva a munkába. Sőt a nagylányom most hogy végzett a főiskolán már teljes munkaidőben mellettem áll és nagy elhivatottsággal segíti a családi üzletet. Heti több száz liter tejet dolgozunk fel, és szerencsére a piac is keresi a portékáinkat. Viszont pontosan tudom, hogy hol vannak a határaink. Sohasem szeretnénk nagyüzemi méretekben gondolkodni. Az első szempont nálunk nem a mennyiség, hanem a magas minőség. Amit persze olyan áron tudunk aztán értékesíteni, ami a mi megélhetésünket és folyamatos fejlődésünket is lehetővé teszi.

• Ha valaki kacérkodik a gondolattal, hogy a kézműves termelői tapasztalatát készpénzre váltja és saját lábra áll, milyen tanáccsal bocsátanád útjára?

A legfontosabb szerintem, hogy hiába vagy zseniális sajtkészítő, ha nem tudod, hogy kinek és hogyan szeretnéd eladni a terméket. Senkinek nem engedném meg, hogy úgy fogjon bele egy üzletbe, hogy nincsenek pontos tervei. Sokan csak a termékükre koncentrálnak, és nem marad energiájuk az értékesítésre, pedig végső soron ez a kulcsa a fennmaradásnak. Még a legjobb termék sem fogja saját magát eladni! 
Aki pedig a gyorsan megszerezhető jólét híve, annak javaslom, hogy inkább másba fektesse az energiáit. Ahhoz, hogy fejlődni tudjál elengedhetetlen, hogy mindig visszaforgass a vállalkozásodba. Hiszen a garantált magas minőséghez elengedhetetlen a technikai fejlesztés és persze az sem árt, ha a tudásodat is folyamatosan bővíted.